Mandzsun az
utóbbi néhány órán a testrészeket vettük eléggé alaposan. Általában mongolul
sem tudtuk, hogy ez éppen mi, de így legalább megtanultuk mindennek a mongol
nevét. Itt most nem olyan szavakra gondolok, mint kéz vagy láb, hanem olyanokra
mint a nyelvcsap, alsó ajak alatti hajlat, pórus, szem sarka, orrsövény,
foghús, agyvelő. A tanárnő mindig megkérdezte tőlünk, hogy magyarul ez hogy
van, és szó szerinti fordításban ez hogy hangzik. Eléggé sokat nevettünk, mikor
le kellett fordítani mongolra a szemfogat, a szájpadlást, és a térdkalácsot.
Bár a mongolban is vannak furcsaságok: a nyelvcsap az a hüühin hel vagyis lány
nyelv, a felsőajak fölötti részt pedig úgy
hívják, hogy hün, vagyis ember, mert az ördögnek nincs ilyen, a kacsára
és a csigolyára pedig ugyanazt a szót használják, a nugas-t. Csomó szót egyébként
még a mongolok sem tudtak (mongolul), ilyen volt például a fogíny, ami mongolul
shig max (klasszikusul shika mika J). Vettük még a
szájpadlást is, állítólag varrás közben a nők a marha szájpadlását eszik, mert
attól jobban megy a varrás. Asszem én inkább lemondok arról, hogy szépen
varrjak.
Úgy volt, hogy
vizsgázunk múlt hét kedden, de az osztálytársaink kikönyörögték, hogy ne kedden
vizsgázzunk, úgyhogy át lett rakva szombatra, csütörtökön viszont mondta a
tanárnő, hogy mégsem vizsgázunk, mert a többiek röplabdáznak. Végül ma se
vizsgáztunk, majd csütörtökön, de akkor már olyan szavak is benne lesznek, mint
artéria, agyvelő, csontvelő.
Voltunk közben
operában is, a Requiemet néztük meg, bár ez inkább volt koncert. Valószínűleg
az első előadás lehetett, mert az elején valami fogadásszerű volt.
Tiszteletjegyeket kaptunk, mert Ganbold ismeri a fordítót, Urianhai bácsit. A
fordítás nekem csak azért volt furcsa, mert a keresztény fogalmakat sokszor a
buddhizmus fogalmaival helyettesítik, bár nem tudom, hogy máshogy lehetne. A
karácsony szelleme itt is megjelent, a konditeremben folyton a last christmas
megy, és telerakták a város színes műfenyőkkel. Bár teljesen nem fogadták még
be az ünnepet, mandzsu végén kérdeztük az osztálytársainkat, hogy meddig tart a
suli, ők meg mondták, hogy december 24-ig, mikor mi mondtuk, hogy de hát az
nekünk karácsony, akkor az egyik lány mondta, hogy de az december 31. Egyébként
lehet kapni adventi koszorút is, bár mi inkább csináltunk mézeskalácsból.
Ma volt egy
érdekes beszélgetésünk egy belső-mongol lánnyal, aki operaénekes, és Európába
akar jönni (mikor kérdeztem hova Európán belül, közölte, hogy Amerika… jó a
földrajz oktatás nem állhat az élen), mondta, hogy lehet, hogy mégsem akar
Európában élni, mert ugye ott élnek vámpírok, mint ahogy az Alkonyat című
filmből is tudhatjuk, a lengyel lány erre csak annyit mondott, hogy azok
Amerikában élnek (mondjuk most megkavarodhatott).
Tőlünk még mindig félnek, bár főleg Szanditól és Balázstól, mert kék a szemük (nem is emberek...), ezt múltkor a vietnámiak fejtették ki. Mikor Balázs mondta, hogy de zöld szeműek is vannak Európában, teljesen kiakadtak, hogy olyan nem lehet, a Balázs hazudik. Bár ha sokat vagyunk egyes emberekkel, akkor már megszoknak és nem félnek. Bár ez a félelem néha elég vicces, például amikor a 95 kg-os edző elbújik előlünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése