Binder

Vikivel, Annával (részképzésesek), Krisztával és Olivérrel nekiindultunk Binder felé, hogy megnézzünk egy régi írásokkal teli sziklát (Rashaan Khad), egy kitaj romot és egy régi kolostort Binder környékén (Bereewen kolostor). Kedd reggel indultunk útközben megnéztük Dzsingisz nagy szobrát. 

Úgy volt, hogy a kitaj romnál alszunk aznap este, azonban csöpögött az eső, így inkább elmentünk Binderbe, ott a sofőr lakásában aludtunk. Nem volt otthon a felesége és mondta, hogy főzzünk valami vacsorát, van őzhús otthon. Elkezdtünk egy levesfélét csinálni, kérdezte a sofőr, hogy kell-e zsír alá, mondtuk, hogy igen, erre adott valami szárított zsírt, amiről kiderült, hogy tevepúp volt. Úgyhogy a vacsora tevepúpos-őzhúsos-medvehagymás gulyás volt (persze répa és pirospaprika nélkül).

Másnap még mindig borús-esős idő volt, és egy idős néni azt mondta, hogy még öt napig esni fog – mivel így is nehezen jutottunk be, sokan pedig beragadtak a sárba, ezért úgy döntöttünk, hogy még aznap este hazaindulunk, mert ha öt napig esik még az eső, akkor ki tudja mikor jutunk haza. A kolostorhoz meg a megáradt folyó miatt nem tudnánk sehogy sem eljutni. A sofőr erre azt mondta, hogy Buddha küldte az esőt, mert azt szeretné, ha még egyszer ellátogatnánk Binderbe

Kiderült, hogy a helyiek szerint itt, Binderben született Dzsingisz, úgyhogy megnéztük azokat a helyeket, amik nevezetesek: a születési helyét, ami egy lép alakú hegyen volt (Deliün-boldak), közel az Onon és a Khürkh összefolyásához. Valamint itt volt a helyiek szerint Dzsingisz 1206-os kurultája. Utána elmentünk a folyópartra, ahol épp üzemelt a „komp” vagyis egy traktor utánfutóval, amit mi úgy gondoltuk, hogy kipróbálunk. Fantasztikus élmény volt, bár mikor elkezdett befolyni a víz és keríteni kellett valami magasabb helyet, akkor nem voltam erről meggyőződve.

az 1206-s gyűlés helyszíne

a születési hely

napelemes emlékmű a születési helyen, éjjel világít...

a komp

 Délután szerzett nekünk a sofőrünk egy dzsippet, mert a sok eső miatt csak azzal lehetett menni a környéken, az új sofőr mondta nekünk, hogy a kolostorhoz mikrobusszal (A sofőr kocsijával) egyébként sem lehetett volna eljutni... Elindultunk a sziklához, nagyon jól nézett ki, tele volt régi felirattal – klasszikus mongol, tibeti és egyéb is volt rajta, valamint állatrajzokat és nemzetségi címereket is lehetett rajta látni. Útközben megint láttunk szarvasos köveket, mellette sírokat. Utána elmentünk a kitaj erődhöz, ami valószínűleg nem is kitaj, a sofőr szerint egyébként Dzsingisz fala. De jól nézett ki.

Mikor visszamentünk Binderbe, este 8-felé, a sofőr mondta, hogy összeszedett még 1-2 embert, őket is viszi Ulánbátorba, és a kezünkbe nyomott két liter tejpálinkát. Itt már gondolhattuk volna, hogy valami nem lesz rendben. Mikor beültünk a kocsiba, láttuk, hogy rajtunk kívül még vagy 10 ember ül benne. Az eső egyébként már nem esett, de az út nagyon sáros volt, mi meg benn nyomorogtunk a kocsiban. Kb. 200 km míg elérjük a betonutat, a sofőr a földúton 80-90-nel hajtott, hogy ne ragadjunk bele a sárba, de azért így is néha veszélyes volt a helyzet. A kerekek nagyon elcsúsztak erre-arra. Előttünk egy mikró(busz) beakadt a sárba, azt kimentettük. Fél óra múlva megint láttuk beakadva, akkor is próbálkoztunk a kimentésével, de nem ment, sőt mi is beakadtunk kicsit, de ekkor kipattant hátulról (az ablakon) négy markos legény és megtolták a kocsit. Egy közeli házhoz elmentünk és szóltunk, hogy menjenek oda traktorral segíteni. Majd nemsokára elértünk egy folyóhoz, amin át kellett volna gázolni, ám a folyó közepén ott állt egy kis teherautó, beragadva, elhagyatottan. No ezek után én már nem mertem aludni, mert még valahol át kellett kelnünk a folyón és ha az a kocsi is beragadt, akkor velünk mi lesz? Egyébként az, hogy 80-nal ment és össze-vissza rángatta a kormányt (a betonúton is úgy ment, mintha lovat irányítana) nem tett túl jót az ember gyomrának. Végül olyan hajnali négyre elértük a betonutat. Reggel 8ra pedig visszaértünk a kolihoz, közben sok dolog nem történt azon kívül, hogy néha elbóbiskolt a sofőr a volánnál....